Ahogy ígèrtem, poszt nummacvàj a meditàciòròl szòl majd. Írtam koràbban, azt javasoltàk nekem, hogy menjek rà erre is, ez majd segít megregulàzni a gondolataimat. A covid csak tovàbb tolt abba az irànyba, hogy pròbàljam ki, mert egèszen tarthatatlan àllapotok uralkodtak ezen a tèren. Le is töltöttem a headspace appot, szívtam a fogam, hogy majd fizethetek k sokat egy èvre, de mondom ha bejön, àm legyen! Persze elötte netflix-en letoltam a sorozatot, majd kaptam hírt, hogy ingyen is hozzà tudok jutni, ergo csak kérned kell és az univerzum megadja! Mongyö! Szòval belevàgtam a napi 20 perc meditàlàsba. Azt hiszem ez még január-február környékén volt, azóta 780 percet töltöttem ezzel a tevékenységgel és azt kell, hogy mondjam, hogy eléggé fasza! Az első pár alkalom után feltűnő volt, hogy a gondoaltok száma csökkent, a minőségük pedig nőtt, ami azért valljuk be, nem egy rossz kombó.

Eddig 2 tematikus részt csináltam végig, amúgy egyik nehezebb volt, mint a másik. Mi a nehézség benne? Meditation guru Andy-m mondta, hogy fontos, hogy a meditálással ne elfedjünk dolgokat és lebegjünk az áldott tudatlanság állapotában, mert ennek kurvára nem ez a célja, hanem az, hogy tudatosan vagy legalábbis tudatosabban éljünk, legyünk midnfulabbak (bármit is jelentsen ez magyarul) és lássunk helyzeteket kívülről, ítélkezés nélkül. Na és ez a rohadt nehéz benne, hogy itt azért nem illik annyira hazudgálni önmagadnak. Meg persze jön az, hogy hehe, kb 3 perce teljesen máshol jár az agyam vagy hogy biztos rosszul csinálom. A heti kedvencem abszolút az volt, amikor a 20 perces gyakorlás 9. percében k@rvaanyázva álltam fel a fotelből, hogy mindenképpen MOST kell ütni a vasat a szomszédban, ami már nem is meleg, én meg bolonduljak meg. Be is csuktam az ablakot, aztán visszatértem önmagamhoz, már amennyire sikerült, de legalább egy jót nevettem utána magamon. 

Szóval nagyon váltkozékonyan megy, de egy dolog eddig teljesen elvitathatatlan: valami haszna van. Hogy pontosan mi, azt eddig tényleg csak ezzel tudom összefoglalni, hogy kevesebb, de annál minőségibb gondolat kavarog a fejemben, ami amúgy akkora, hogy a medencébe sem fér bele. Meleg szívvel ajánlom mindenkinek, hogy vágjon bele, próbálja ki, mert veszítenivaló semmi nincs benne, max egy kis stressz és szorongás. 

A képet innen szedtem.